Felejtek.hu
Kevesebb az új demens beteg
Az amerikai Albert Einstein College of Medicine kutatói az 1929 után született embereknél a demencia új megbetegedéseinek csökkenését fedezték fel.
„A tanulmány rávilágít arra, hogy a továbbiakban is nagy erőfeszítéseket kell tennünk azon rizikófaktorok megelőzésére, melyek kezelését ismerjük – így például a szív- és érrendszeri megbetegedésekre.” A kutatás eredményei abban is segítségünkre lehetnek, hogy a demencia jövőbeli terheit előrevetíthessük.
Habár az újonnan diagnosztizált betegek száma egyre alacsonyabb, ám mivel a populációnk öregedő, ezért a betegség előfordulási gyakorisága csak egyre növekszik a következő években. A jelenlegi adatok alapján világszerte 47 millió beteg él demenciával, ám 2050-re ez a szám elérheti a 115 milliót is.
A fenti vizsgálatban több, mint 1300 személyt követtek nyomon. A résztvevők minden évben klinikai neurológiai, valamint átfogó neuropszichológiai felmérésen estek át, valamint regisztrálták betegségtörténetüket, vérnyomásukat és pszichoszociális állapotukat is. A demencia diagnózisát a Diagnosztikai és Statisztikai kézikönyv (DSM) kritériumrendszere alapján adták.
A kutatók a demencia új eseteinek statisztikai adatait a résztvevők születési éve alapján határozták meg. Erre azért volt szükség, mivel a különböző években született emberek különféle tapasztalatokat szerezhetnek életük során – ezzel az eljárással azonban az életkor hatását ettől elválasztva vizsgálhatták.
Az elvárásoknak megfelelően az új demenciák előfordulása az életkor előrehaladtával növekedett. Ám ahogy a születési évek egyre haladtak előre, úgy rajzolódott ki egy olyan mintázat, melyben fokozatosan csökkent a demens betegségek száma. Az 1920-as évek közepén-végén születettektől kezdve például jelentős csökkenést mutatnak a számadatok.
Ez a csökkenés a betegségek előfordulásában pedig nem a demencia gyógyulásának vagy visszahúzódásának köszönhető, hanem feltehetőleg a demencia rizikójának csökkenésében kereshető az oka.
A szív- és érrendszeri betegségek valamint a cukorbetegség összefüggéseit is vizsgálták a kutatók. Míg a születési év előre tolódásával a szív- és érrendszeri betegségek egy része – köztük a stroke – is csökkenő tendenciát mutatott, addig a diabétesz előfordulása egyre növekedett.
A vizsgálatot kommentálva dr. Dean Hartley, az Alzheimer Szövetség tudományos igazgatója elmondta, hogy az eredmények összhangban állnak az eddigi, hasonló trendeket alátámasztó szakirodalmi adatokkal.
„Ma már számos kutatás igazolja azt az elképzelést, miszerint a fejlett országokban a demencia új megbetegedéseinek száma csökken, ami jó hír. Izgatottan fogadjuk ezeket a beszámolókat” – nyilatkozta Hartley. Az azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy mi áll ennek a mintázatnak a hátterében, tette hozzá.
Dr. Hartley szerint a szív- és érrendszeri betegségek alaposabb vizsgálata, valamint az étrendi jellemzők feltárása is szükséges lehet. Az Alzheimer Szövetség éves nemzetközi konferenciáján például bemutattak egy olyan vizsgálatot is, melynek eredménye szerint az úgynevezett mediterrán étrend és az alacsony nátrium-tartalmú DASH étrend 30 százalékkal javíthatja a gondolkodási folyamatokat.
Az Alzheimer Szövetség ezen felül egy új, nagyszabású kutatást indít el hamarosan. A két éven át zajló, 20 millió dollárból futtatott US POINTER klinikai próba fókuszában az étrendi tanácsadás és életmódbeli változtatások hatása lesz a gondolkodási folyamatok hanyatlására vagy a demenciára. A vizsgálatban 2500 olyan idősebb személyt vonnak be, akiknél jelenleg még nem mutatkoznak ezen kognitív tünetek, ám emelkedett rizikóval rendelkeznek a demenciára.
(medscape)
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
