Felejtek.hu
Hétköznapi tabletta hozhat reményt
Lehet, hogy Ön már ma is vett be ibuprofen tartalmú gyógyszert, mondjuk a fej- vagy hátfájása enyhítésére. Ám a fájdalomcsillapításon túl valami másban is jeleskedhet ez az egyszerű szer: egy új tudományos közlemény szerint a napi dózisban szedett ibuprofen segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt.
A kanadai Aurin Biotech vezérigazgatója, dr. Patrick McGeer által vezetett kutatásban azt körvonalazták, hogy az ibuprofen milyen módon is képes csökkenteni az Alzheimer-kórhoz köthető peptid által okozott gyulladást. Az eredményekről a Journal of Alzheimer’s Disease folyóirat számolt be.
Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb formája a demenciáknak. Csak az Amerikai Egyesült Államokban 5,7 millió embert érint a betegség és a becslések szerint ez a szám 14 millióra emelkedhet 2050-re.
Az Alzheimer pontos okai felfedésére irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, ám a feltételezések szerint egy ragadós fehérje, az úgynevezett béta-amyloid szerepet játszhat a betegségben. A béta-amyloidok összeragadhatnak és úgynevezett plakkokat hoznak létre az agyban. Ezek a plakkok aztán beavatkoznak az agysejtek közti kommunikációba, ami pedig emlékezetromlással, viselkedéses változással és más, az Alzheimer-kórban ismert tünethez vezet.
Egy tavaly közölt kutatásban Dr. McGreer és munkacsoportja arra világítottak rá, hogy egy úgynevezett béta-amyloid peptid – melyet amyloid-béta 42 (Abeta 42) néven is ismernek – a nyálban és az agyban is jelen van, mégpedig az Alzheimer-kórra nagyobb rizikóval rendelkező felnőtteknél nagyobb arányban. Ezen eredményekre alapozva a kutatócsoport nyálteszt alkalmazását javasolja az Alzheimer kockázatának felmérésére, még évekkel azelőtt, hogy a betegség első tünetei megjelennének.
„Amire a vizsgálataink során rájöttünk, az volt, hogy azoknál az embereknél, akiknél magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, ugyanolyan magas az Abeta 42 szintje, mint akiknél már kialakult a betegség. Sőt mi több, akiknél magasabb ez a szint, az egész életükben így van, tehát elméletben bármikor elvégezhetők lennének ezek a tesztek” – magyarázta Dr. McGreer.
Igazi áttörés?
A tanulmányban a szerzők amellett érvelnek, hogy az ibuprofen – egy széleskörűen használt nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) – megelőzheti az Alzheimer-kór kialakulását azoknál, akik magas Abeta 42 szinttel rendelkeznek.
Dr. McGreer és munkacsoportja a korábbi eredményeikre támaszkodva állítja, hogy az Abeta 42 gyulladásos választ idéz elő. Ez a válasz pedig csökkenthető lehet ibuprofen és más nemszteroid gyulladáscsökkentő szerekkel, mellyel pedig az Alzheimer kialakulása akadályozható meg.
A kutatócsoport szerint az Alzheimer-kór rizikójának nyálteszttel történő felmérése megnyithatná az utat a prevencióhoz, mégpedig az ibuprofen napi szintű szedésével.
„Tudván azt, hogy a klinikai Alzheimer diagnózis 65 éves korban kezdődik, azt javasoljuk, hogy 10 évvel előbb, 55 éves korban kezdődjön meg a tesztelés – mikor jellemzően az Alzheimer csírája kezd kibontakozni” – vallja Dr. McGreer.
„Ha magasabb Abeta 42 szintet találunk valakinél, akkor itt az ideje a napi adag ibuprofennek, hogy távol tartsuk a betegséget.”
A kutató a nyáltesztet igazi áttörésnek tartja, mivel abba az irányba mutat, mellyel végül az Alzheimer-kór teljességgel megszűnik majd. Ám Dr. McGreer eredményeit kritikai is övezi.
Túl korai az ibuprofenre vonatkozó javaslat
Dr. Doug Brown, az Egyesült Királyság Alzheimer Társaságának kutatási főigazgatója szerint még messze túl korai a napi adag ibuprofen javaslat az Alzheimer-kór megelőzésére. „A populációs vizsgálatok, melyek nagy tömegű információt gyűjtenek több ezer ember orvosi adataiból, felvetették már az ibuprofen és más, vény nélkül kapható nemszteroid gyulladáscsökkentők szedésével járó alacsonyabb demenciaelőfordulást. Ám az ezekkel a szerekkel végzett klinikai vizsgálatok eddig kiábrándítónak bizonyultak” – nyilatkozta Dr. Brown.
„A publikáció szerzőinek javaslata, miszerint mihamarabb napi szintű gyulladáscsökkentő szert kell szednie annak, akinél a nyálteszt demencia rizikóját tárja fel, az eddigi bizonyítékok alapján túl korainak tűnik” – magyarázta.
Hozzátette azt is, hogy a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek hosszútávú használata több rizikóval, köztük gyomor- bélrendszeri vérzéssel és gyomorfekéllyel járhat. A nemszteroid gyulladáscsökkentők ezen felül interakcióba kerülhetnek más gyógyszerekkel, például a warfarinnal és káros mellékhatásokkal járhatnak.
„Mindig azt javasoljuk, hogy beszéljen orvosával, mielőtt gyógyszerrel kapcsolatos döntést vagy változtatást eszközöl” – figyelmeztetett Dr. Brown.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
