Az agyunk az egész élettartam során új idegsejteket állít elő, ez pedig az embereket egyedülállóvá teszi a természetben.
Egy friss kutatás elsőként mutatta be azt, hogy az egészséges idősek agyában is termelődnek új idegsejtek. A tudósok 28 egészséges, neuropszichiátriai betegségtől és az agyra ható gyógyszert nem szedett személytől származó agyat boncoltak fel. A tény, hogy az úgynevezett neurogenezis - az a folyamat, melynek során új idegsejtek, azaz neuronok termelődnek az agyban – az életkor előrehaladtával is folytatódik, arra utal, hogy a kutatók jobban megérthetik az öregedés során előforduló problémákat. Ilyenre példa az Alzheimer-kór és más demenciák.
A Researchgate amerikai tudományos portál Maura Boldrinivel, a Columbia Egyetem neurobiológia professzorával készített interjút a témáról.
Mi motiválta a kutatást?
Maura Boldrini: Azt szeretnénk megérteni, hogy a neurogenezis, az új idegsejtek létrehozása fennmarad-e az öregedés során azoknál, akiknek semmilyen betegség nem befolyásolja agyuk állapotát és nem szenvednek szellemi hanyatlásban. Eddig egyetlen korábbi vizsgálat sem fókuszált olyan emberekre, akiknél nem állt fenn neuropszichiátriai betegség vagy erre irányuló kezelés haláluk időpontjában. Az egérvizsgálatok pedig azt mutatták, hogy a középkorral együtt az új idegsejtek termelődésének csökkenése is együtt jár. Az embereknek azonban sokkal összetettebb tanulási képességeik és érzelmi válaszaik vannak, mint a rágcsálóknak. Ez a két terület pedig erősen függ az új idegsejtektől. Az élő személyeken végzett képalkotó vizsgálatok során még annak a feltevése is előkerült, miszerint az öregedéssel együtt csökken a hippocampus, az agy egyik fontos, az emlékezetért felelős struktúrájának mérete.
El tudná mondani, hogy mit fedeztek fel?
Boldrini: Azt találtuk, hogy az új idegsejtek termelődése, a neurogenezis az életkorral előrehaladva nem csökken. Sem pedig a gyrus dentatus, a hippocampusnak az új epizodikus emlékek létrejöttéhez hozzájáruló részének a mérete nem lesz kisebb. Ehelyett a korral együtt úgy tűnik, hogy a véredények képződése hanyatlik igazán. A plaszticitás, az agy változásra való képességének bizonyos formái szintén tompulhatnak – egyes idegsejtek kevesebb új kapcsolódást hoznak létre és kisebb aktivitást mutatnak az áramkörben.
Mire jó nekünk az új agysejtek létrejötte?
Boldrini: Az, hogy új agysejtjeink legyenek, nélkülözhetetlen az emlékezethez és a stresszre adott érzelmi válaszhoz. Az agyunk egész életünk során új idegsejteket termel, ez pedig egyedül az emberi fajra jellemző. Ezek a neuronok fontosak az embereknél a komplex információk következő generációknak történő átadásában is, valamint az érzelmek által vezérelt viselkedésben és a komplex információk és emlékek integrációjában is jelentős szerepet kapnak.
Honnan jött az az elképzelés, hogy időskorban már nem jönnek létre új neuronok?
Boldrini: A korábbi negatív eredmények mögött számos tényező állhat. Az egyik ilyen, hogy a hippocampusnak csak egy része állt a kutatók rendelkezésére, ami lehetetlenné tette a sejtek pontos számlálását. Az olyan szövet elemzése pedig, amelyet kémiai módon fixáltak, azzal is jár, hogy nem minden esetben látjuk pontosan a minket érdeklő sejteket. A boncolás után eltelt hosszú idő a fehérje minőségét befolyásolja. Továbbá, ha nem ismert számunkra az alany betegsége és az életében kapott kezelések jellege (melyek mind az idegsejtek termelődését befolyásolják), az nehézzé teszi az eredmények értelmezését. Rengeteg olyan faktor van, ami már magára az idegsejtek létrejöttére hat megtévesztően - vagy pedig arra, hogy ezt laborkörülmények között láthassuk.
Mit jelentenek az eredmények az emberi öregedés megértésének szempotjából?
Boldrini: Azt jelentik, hogy egészséges életmóddal, gazdag környezettel, társas interakciókkal és testmozgással az idegsejtjeinket egészségesen és működőképesen tudjuk tartani és ezzel az egészséges öregedés útját járhatjuk. Azt is vizsgálhatjuk, hogy mi megy félre, amikor a feledékenység, emlékezetromlás, demencia, vagy érzelmi problémák ütik fel fejüket. Reményeink szerint olyan új kezeléseket tudunk majd kifejleszteni, melyek fenntartják ezeket a neuronokat és az agy megfelelő vérellátását, valamint gyógyíthatják ezeket az állapotokat.
Merre indulnak tovább a kutatásokkal?
Boldrini: Azt szeretnénk megérteni, hogy miképp szabályozzák az idegsejtek felszaporodását, érését és túlélését különböző genetikai, molekuláris és hormonális tényezők. Ez segíthet kezelést találnunk a szellemi hanyatlásra és demenciára. Szeretnénk továbbá összevetni ezeket az egészséges idős személyeken kapott eredményeket olyan betegek adataival, akik szellemi hanyatlással, Alzheimer-kórral és vaszkuláris demenciával élnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu
