Felejtek.hu
Korábbi Alzheimer diagnózisok jöhetnek
Tudósok egy csoportja azt javasolja, hogy az Alzheimer-kór új, a betegség biológiai jeleire nagyobb hangsúlyt fektető definíciót kapjon a demenciával járó betegség. Így az agyban bekövetkező változásokra nagyobb hangsúly kerülne, mint eddig. Jelenleg ugyanis a feledékenység és más tünetek játszanak fő szerepet a diagnózisalkotásban.
Ezzel főképp a kutatások mozdulhatnának előre, hiszen olyan objektívebb kritériumokat használnának a betegek kiválasztására és a vizsgálatokba történő korábbi bevonásukra, mint például az agyi képalkotó vizsgálatok. A betegség ilyen korábbi szakaszában a kezelések is nagyobb hatékonysággal működhetnek.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy túl korai ugyanakkor, hogy a rutin ellátásban még ilyen képalkotást és más teszteket használjanak, hiszen ezeket még nem validálták. Egyelőre az orvosok továbbra is a jól megszokott módon mérik fel a betegek gondolkodási képességeit a diagnózis megalkotásához.
Függetlenül attól, hogy milyen tesztekkel jutunk diagnózisra, egy új definíció igen nagyhatású lenne: sokkal több emberről gondolnák úgy ugyanis, hogy Alzheimer-kórban szenved, mivel a biológiai jelek 15-20 évvel a tünetek első megjelenése előtt megnyilvánulhatnak.
„Drámai emelkedést várunk a számadatokban” – mondta Dr. Clifford R. Jack Jr., aki agyi képalkotó eljárás specialistaként dolgozik a híres Mayo Klinikán. „Sokkal több agyi-gondolkodási szempontból normális ember van, akinek agyában jelen van a betegség. Őket ezentúl majd már Alzheimeresnek fogjuk tudni minősíteni.”
Az orvos egy szakértői bizottságot vezetett az Alzheimer Szövetség és az amerikai Öregedés Intézet berkeiben, mely a betegség irányelveinek frissítéséért felelt. Az új irányelveket áprilisban publikálták az Alzheimer Szövetség hivatalos szaklapjában.
Az Alzheimer-kór jelenlegi definíciója olyan tünetekre helyezi a hangsúlyt, mint a feledékenység és más memóriaproblémák. Ezzel szemben a 70 év felettiek egyharmadánál – hiába nem mutatnak gondolkodási problémát – az agyban már Alzheimerre utaló jeleket lehet felfedezni.
A betegségre egyelőre nem létezik gyógymód, mégpedig a kutatók szerint azért, mert az eddigi vizsgálatok csak az előrehaladott állapotokkal, a nagyobb agykárosodással tudtak foglalkozni.
Dr. Eliezer Maslia, az amerikai Öregedés Intézet idegtudományi vezetője szerint „mire megvan a diagnózis, már nagyon késő.” Ahogy a rákos megbetegedések esetében, itt is arra jöttek rá, hogy egyre korábbra és korábbra kell tenni a vizsgálódást.
Egy másik probléma, hogy a vizsgálatokba bevont résztvevők közel harmada nem is Alzheimer-kórban, hanem a számos más demenciafajta egyikében, sőt akár teljesen más betegségben szenved.
Jelenleg már léteznek olyan betegségek, mint például a diabetes, mely esetében egy biomarker, egy objektív adat (mint például a vércukorszint) ismeretében diagnosztizálnak. Ez néhány évvel ezelőttig az Alzheimer-kór vonatkozásában nem volt lehetséges. Csak a közelmúltban vált elérhetővé az agyi képalkotás és gerincvelői folyadék ilyen irányú felhasználása.
Ma már két fehérje, az amyloid béta és a tau bizonyos formáit mérik. Ezek a fehérjék plakkokat, lerakódásokat, valamint csomókat hoznak létre az agyban. Emellett lehetővé vált az idegi károsodások, degeneráció és az agyméret zsugorodásának mértékének megállapítása is.
Az új irányelvek ezeket a fenti biomarkereket javasolják a mentális hanyatlás spektrumán vizsgálni. Ennek megfelelően a kezdeti agyi változásoktól az enyhe hanyatláson át az Alzheimer-kóros demenciáig terjedne a skála.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
