Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Az Y generáció a legpesszimistább

Egy új vizsgálat szerint az Y-generáció meglehetősen sötéten látja az öregedést. Ez pedig hozzájárul az idősek diszkriminációjához és ahhoz, hogy rosszabb egészségre számíthatnak az öregedés során. A Royal Society for Public Health (RSPH) a Calouste Gulbenkian Alapítvánnyal karöltve publikálta az életkorral és öregedéssel kapcsolatos vélekedést és hozzáállást felmérő kutatásuk eredményét. Az úgynevezett „ageism” az emberek életkorán alapuló előítéletet vagy hátrányos megkülönböztetést jelenti. Egészen fiataloknál is megfigyelhető a hozzáállás, ami az idősek felé tanúsított diszkrimináló viselkedésben ölthet testet.

A kutatás eredményei szerint sokan az időskort a szenvedéssel és megpróbáltatásokkal azonosítják: a közvélemény 30 százaléka szerint „a magány az öregedés része” és a mai húszas-harmincas korosztály, az Y-generáció körében 25 százalék azok aránya, akik szerint „normális” dolog az öregkori boldogtalanság és depresszió. Az RSPH adatai alapján minden öt 18-34 év közötti Y-generációs közül kettő úgy gondolja, hogy a demencia az időskor elkerülhetetlen velejárója. Összességében ebben a korcsoportban volt a leggyakoribb az „ageism” jelensége, akik „az összes közül messze a legpesszimistábban tekintenek az öregedésre” a tanulmány szerint.

Akik pedig hisznek ezeknek a meggyőződéseknek később önbeteljesítő jóslattal saját életükben is ezeket láthatják viszont, mikor öregszenek. Mindez jelentős negatív hatással lehet az egészségükre. Az életkorral összefüggő előítéletek kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy akik negatív képzetekkel rendelkeznek az öregedésről, átlagosan hét és fél évvel rövidebb életet élnek, mint azok, akik optimistán tekintenek az idős évek felé. „Az öregedéssel szembeni negatív hozzáállás olyan egészségügyi jelenségekkel is együtt jár, mint az erőteljesebb feledékenység, a depresszió és szorongás magasabb kockázata, a betegségekből történő lassabb felépülés, a rossz testkép és az egészséges magatartásmódok, például a helyes étrend és testmozgás hanyagolása” – írja a tanulmány.

Shirley Cramer, az RSPH vezérigazgatója szerint „az öregedést becsmérlő viselkedést és nyelvezetet sokszor nem veszik elég komolyan, nem nézik kellő rosszallással. Időnként viccet csinálnak belőle, pedig ezt más előítélettel kapcsolatban senki sem tolerálná. A kutatásunk rávilágít, hogy az időskorral kapcsolatban meglehetős előítéletek vannak jelen a társadalomban. Mindez a közegészségügyre is hatással van, mégsem kezeljük a megfelelő komolyságúként a kérdést.”

Manapság minden eddiginél több ember éri meg az öregkort, ezért elengedhetetlen, hogy a generációk között pozitív kapcsolódások jöjjenek létre. Mindenesetre már önmagában az is bíztató, hogy alapvetően a társadalom nagyja úgy látja, hogy az idősekben és fiatalokban több a közös, mint ami elválasztja őket. Ha képesek vagyunk elkezdeni annak a makacs határnak a lebontását, ami a társadalmi szintű előítéleteket erősíti, akkor sokkal többen lesznek majd képesek úgy tekinteni az előttük álló időskorra, mint ami a növekedés lehetőségét és az új élményeket hordozza és nem a fizikai és szellemi nehézségeket foglalja magába.”

Ennek első lépéseként az RSPH több kampányt is elindított, mely a közvélemény idősekkel szembeni hozzáállását hivatott megváltoztatni. Az egyik ilyen kezdeményezés az „anti-ageing”, azaz öregedésgátló kifejezés szépségipari és kozmetikai használatának megszüntetését célozza. A kifejezés ugyanis az RSPH szerint hozzájárul ahhoz, hogy világszerte nők és férfiak milliói a fiatalos kinézet nyomása alatt vannak. Egy másik program az iskolákban szeretné feldolgozni a korosodással összefüggő előítéletek jelenségét és olyan lehetőségeket kíván teremteni, ahol a generációs szakadékot legyőzve a különböző korosztályok találkozhatnának.