Egyszerű feledékenységgel kezdődik, ám idővel egyre rosszabb lesz: ez az Alzheimer-kór Amerikában a halál hatodik leggyakoribb oka az Alzheimer Szövetség statisztikái alapján. Ám a tudomány egyelőre nem tudja biztosan, hogy mitől alakul ki a betegség – így pedig biztos kezelési módunk sincs rá.
Most azonban egy egyészen egyedülálló tudományos munka minden eddigi Alzheimer-kutatásnál erősebb bizonyítékokat szolgáltat a betegség eredetére. Az amerikai kutatócsoport eredményei szerint az Alzheimer-kór a vírusokkal hozható kapcsolatba. Az újságok címlapjain ezen vírusok közül kettő szerepel kiemelten: a humán herpeszvírus (HHV)-6A és 7. Habár ezek is minden bizonnyal kapcsolatban állnak az idegrendszert roncsoló betegséggel, és közel sem az egyetlen jelöltek a kórra. Sőt, az ismertebb humán herpesz szimplex vírusokkal, azaz a HSV-1 és HSV-2-vel ellentétben, ezek nem terjednek szexuális úton.
Ezt állítják a szalagcímek
Amerika-szerte olyan cikkek születnek, mint „A herpeszvírus játszhat szerepet az Alzheimerben”, „A tudósok szerint a herpeszvírussal van kapcsolatban Alzheimer-kór”, „Herpeszvírust találtak a kutatók az Alzheimeresek agyában”. Az ilyen címek végül is nem teljesen elhibázottak, ám mindenképp félrevezetők – főleg az első kettő.
A legtöbben, amikor a herpesz szót halljuk, a HSV-1 és a HSV-2 vírusok ötlenek fel bennünk – mindkettő olyan megbélyegzett, gyakran nemi úton terjedő fertőzés, melyeket a sajtó már tévesen összefüggésbe hozott az autizmussal, a lehetetlen fertőzésekkel (pl. rúzsmintáról), illetve régebben az Alzheimer-kórral is. Jelenleg is feltételezhetően ez utóbbiból ered a félelemkeltés. Ám ennek eredete egy olyan 2016-os vezércikk a Journal of Alzheimer’s Disease oldalain, mely azt a továbbra is ellentmondásos elképzelést fejtegette, miszerint az olyan mikrobák, mint a vírusok és baktériumok, valamilyen módon kapcsolatban állhatnak az Alzheimer-kór kialakulásával. Való igaz, hogy az eddigi tudományos eredmények alátámasztják az idegrendszer károsodását okozó betegségek és az autoimmun betegségek közötti kapcsolatot, ám az Alzheimer esetében mindez nagyon távol áll attól, hogy bizonyítottnak tekinthessük.
Két évvel később még mindig nem áll rendelkezésre ok-okozati bizonyíték az Alzheimer-kór és bármilyen mikróba közötti kapcsolatra, ám ez a legújabb kutatás további bizonyítékot jelent arra vonatkozólag, hogy az Alzheimernek igenis lehet köze a vírusokhoz és bakteriális fertőzésekhez.
Amit a cikk valójában állít
A Neuron folyóiratban közzétett tanulmány egy olyan hatalmas adatelemzés eredményeit írja le, melyben Alzheimer-kórban elhunyt betegek agyi boncolásának eredményét vetették össze olyanokéval, akik agyi működése normális volt. Az elemzés során négy nagy adatbázist használtak fel, melyek mindegyike többféle genetikai információt is tartalmazott.
A kutatók eredetileg olyan géneket kerestek, melyekkel az Alzheimer gyógyszerkísérletein javíthattak volna. Ám mikor az első eredmények beérkeztek, dr. Joel Dudley szerint számos olyan génváltozást tapasztaltak az Alzheimeres betegek agyában, melyeknek ismert vírus- vagy mikroba ellenes tevékenysége van.
A nyomába eredve ennek a meglepő eredménynek, a kutatók bármely vírustól eredő géneket kezdtek keresni. A legtöbb gént a HHV-6A és HHV-7, két rendkívül gyakori és egymással közeli rokonságban álló herpeszvírusból találták. Ezen vírusok okozzák a gyermekkori kiütések és lázak egy részét (összesen kilenc, embert is fertőző herpeszvírust ismerünk, ezek között van a bárányhimlőé is). A HHV-6A és HHV-7 fertőzöttség aránya közel 100 százalékos, azaz szinte mindannyian hordozzuk ezeket a mikrobákat. Más vírusok genetikai örökítőanyagát is megtalálták a mintában, ám a szexuális úton terjedő HHV aránya ezek közül nem volt kimagasló.
Mit jelent mindez a jövőre nézve?
Dr. Dudley szerint még nem egyértelmű, hogy miként is fertőz ez a két kevésbé ismert emberi herpeszvírus. Sőt mi több, a vizsgálat legfontosabb eredménye nem is a herpeszvírussal kapcsolatos. A kutató azt is hozzáteszi, hogy semmi ok aggodalomra, hiszen már a legtöbbünk eleve hordozza a HHV-6A és/vagy a HHV-7 vírust. Semmit nem változtat ugyanis az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatán, ha mondjuk valaki most beadatja magának valamelyik – egyébiránt nem bevizsgált – herpeszellenes szert.
Valójában a kutatócsoport szerint az eredmények inkább bizakodásra adnak okot. A kutatás arra mutatott rá, hogy a velünk született immunfunkciók valamilyen módon szerepet kapnak az Alzheimerben is. Ez a felfedezés segíthet a betegség korai felismerésében és kezelésében. Dr. George Perry neurobiológus szerint egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a kórokozók is közrejátszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.
Bár nem tudjuk még, hogy milyen szerepet is játszik a herpeszvírus ebben. Mindenesetre ha kiütésesek leszünk, emiatt ne aggódjunk!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu
