Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Kapaszkodás a méltóságba

Bármilyen formában is jelenik meg, a demencia egy szívszorító betegség, mely erősen megváltoztatja a gondolkodást és döntéshozatalt. Annak érdekében, hogy fenntartsák a látszatot, hogy egészségesek, a demens betegek sokszor úgy tehetnek, mint akik tudják a választ egy kérdésre, holott valójában ez nincs így. Ezzel gyakran elkendőzik a betegség súlyosságát és súlyosbítja a hozzátartozók félelmeit és frusztrációját is. 

Az olyan cselekvéseket, amikor valaki úgy tesz, mintha tudná a választ valamire, „látszatot fenntartó válasznak” (LFV) nevezik. A japán Kumamoto Egyetem kutatócsoportja pedig a világon elsőként elemezte statisztikai módszerekkel különböző demenciatípusokban szenvedő betegek SAR válaszait. Az eredmények alapján a látszat fenntartását leginkább az Alzheimeres betegek kísérlik meg válaszaikban. Ez arra ösztökélheti az orvosokat és a gondozást végzőket, hogy fokozott tisztelettel bánjanak a LFVt mutató betegek felé, hiszen mindez arra utal, hogy a válaszoló nem tud egy kérdésre válaszolni, miközben erős érzelmek is kavaroghatnak benne.

A demens személyek gyakran úgy vesznek részt egy beszélgetésben, mint akik tisztán emlékeznek dolgokra – holott ez nincs így, sőt társas életüket erősen befolyásolja feledékenységük. Ez a kommunikációs stílus, mely a látszat fenntartására irányuló LFVt is magában foglalja, ismert jelenség a demenciával élők hozzátartozói és gondozói körében. A legtöbb beszámolót az orvosok, ápolók, klinikai pszichológusok szolgáltatják, ám mindezidáig számszerű adatok nem álltak rendelkezésünkre.

A Kumamoto Egyetem kutatói négy, demenciával járó betegségtípus hivatalos kivizsgálása során mutatkozó LFV gyakoriságát vizsgálták. A felmért állapotok között az klasszikus Alzheimer-kór mellett a cerebrovaszkuláris Alzheimer, a Lewy-testes demencia, valamint az enyhe neurokognitív zavar volt. Az Alzheimer-kórban szenvedő résztvevők több mint felére volt jellemző az LFV és gyorsan egyértelművé vált, hogy a látszat fenntartásának igyekezete ezen betegeknél jóval gyakoribb, mint a más demenciatípusok esetében (a Lewy testes demenciánál 4-szer, míg az enyhe neurokognitív zavarnál 3 és félszer gyakrabban fordul elő az Alzheimerben).

Az egyetem orvoskarának professzora, a vizsgálatot vezető Dr. Masateru Matsushita elmondta, hogy amikor egy beteg azt a benyomást próbálja kelteni, hogy nincsenek gondolkodási problémái, számos belső konfliktust él át. Feltételezhetően azért gyakoribb az Alzheimer-kórban a látszat fenntartására irányuló válaszadás, mert habár az emlékezet romlik, az agy gondolkodási, döntéshozó és ítéletalkotásért felelős részeit nem igazán érinti a betegség. 

„A látszat fenntartására irányuló kommunikációs stílus segíthet a pontosabb diagnózisok megalkotásában. Ha jobban megértjük a jelenséget, akkor hamarabb tudjuk majd felismerni az Alzheimer-kórt és más demenciákat és jobb orvosi ellátást tudunk biztosítani számukra” – tette hozzá a szakértő.