Ezért hoz fel egy illat sok emléket
Egy új, a Nature Communications tudományos szaklapban közzétett vizsgálat kimutatta, hogy agyunk az illatokat időbeli és térbeli információkkal ötvözi, mikor epizodikus emlékeket hoz létre. Az eredmények az Alzheimer-kór szaglásos tesztjeinek is magyarázatául szolgálhatnak.
Mikor a madeleine-ek illata arra inspirálta Proustot, hogy több száz oldalt töltsön meg emlékeivel, még nem sejthette, hogy az idegtudományos kutatás egészen különálló ágát alapozza meg.
Évtizedekkel később a kutatók azt feltételezték, hogy Proust-hatás néven ismertté vált jelenség, miszerint az illatok épesek emlékeket előhívni, annak köszönhető, hogy a szaglási ingereket feldolgozó központ közel esik az agy memóriaközpontjához.
Való igaz, hogy az amygdala, az agy mandulaformájú része, mely az érzékszervi információt dolgozza fel, valamint a hippocampus, az epizodikus emlékezet tárja közel ülnek egymáshoz az agyban.
Az epizodikus emlékek specifikus múltbeli eseményekre vonatkozó önéletrajzi emlékek. Proust esetében a medeleine sütemények illata az író nagynénjének szürke házát, annak környezetét és az azzal kapcsolatos emlékeket idézte fel.
Nem véletlen, hogy Proust emlékei a térről és időről szóltak. A legfrissebb kutatási adatok szerint a téri-idői információt az anterior olfaktorikus nucleus (AON) nevű agyi régió fogja egybe, melynek működése Alzheimer-kórban megváltozik.
A vizsgálat társszerzője, Afif Aqrabawi a szaglás és a téri-idői információk kapcsolatáról elmondta, hogy mikor ezen elemek összekapcsolódnak, egy mi-hol-merre típusú emlék jön létre. Ezért van az, hogy például mikor egy régi szerelmünk első csókjára (a mikorra és holra) gondolunk, felidézhetjük a parfümjének illatát is.
Aqrabawi és Dr. Jun Chul Kim az AON emlékezetben betöltött szerepét vizsgálva egereket figyelt meg különféle helyzetekben. Ezen kísérletek során derült fény arra, hogy egy eddig ismeretlen idegi útvonal köti össze a hippocampust és az AON-t.
Amikor ez a kapcsolat ép, az egerek hosszabban szagolgatnak számukra újszerű dolgokat, mint ismerős illatokat. Ám mikor az idegi összeköttetést a kísérletek során megroncsolták, a rágcsálók vissza-visszatértek a már ismert szagokhoz, mintha azok újak volnának számukra.
Aqrabawi magyarázata szerint az eredmények rámutatnak, hogy az agy mely áramkörei irányítják az illatokra vonatkozó epizodikus emlékezetet. Így az áramkör modellként szolgálhat az emberi epizodikus emlékezet alapvető jellegzetességeinek tanulmányozásához, valamint az idegrendszert érintő betegségekben tapasztalható illatemlékezettel kapcsolatos deficitek közelebbi megismeréséhez.
Prof. Kim hozzátette, hogy mivel az Alzheimer-kórban az AON már korai stádiumban sérül, ezért a betegek által mutatott illatdeficitekkel együtt azok "hol" és "mikor" jellemzőinek felidézése is érintett.
Korábban már számos kutatás dokumentálta az AON szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában. Egyes elméletek szerint pedig egyenesen ez az első olyan terület, melyet a betegségben jellemző fehérjecsomók létrejötte károsíthat.
Ezért a tudósok olyan "illattesztek" kidolgozásán fáradoznak, mellyel az Alzheimer-kórt már annak legkorábbi fázisában ki lehetne mutatni.
Ugyanakkor az új kutatás szerzői szerint az ilyen tesztek kialakítására tett kísérletek mindaddig csődöt fognak mondani, amíg az AON szerepe nem teljesen egyértelmű. Épp ennek tisztázására jönnek jól a fentihez hasonlatos kutatási eredmények, melyekkel hosszú távon az "illattesztek" is hatékonyabbá tehetők.
Mivel a szagláson alapuló tesztek gyorsak, olcsók, valamint könnyen felvehetőek, ezek kialakítására nagy erőfeszítéseket tesz a tudományos közösség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu