A 17 éves Jessica Coady idén tavasszal egy olyan kórushoz csatlakozott, amelyhez foghatót még életében nem látott. A lányhoz hasonló gimnazisták mellett ugyanis a csoport középkorú és idős, demenciában szenvedő betegekből áll.
Ám az első próba alkalmával, amelyen második világháborús balladáktól kezdve afrikai dalokig sokféle mű előkerült "elég nehéz volt megállapítani, hogy ki is Alzheimeres a jelenlévők közül".
Stuart MacDonald pszichológus szerint a demenciával kapcsolatos tévhitek eloszlatása volt az egyik cél, melyért a kezdeményezés létrejött. A szakértő és a Victoria Egyetem kutatóiból álló munkacsoportja indította útjára a többgenerációs énekkart, melyben demenciával élő személyek, az ő ápolásukat végző hozzátartozók és gimnazista fiatalok vesznek részt.
Még ha szellemi hanyatláson is mennek keresztül, a demenciával élők akkor is "nevetnek, hihetetlen lelkesedéssel énekelnek és történeteket osztanak meg egymással."
MacDonald - aki az élethosszig fenntartott egészség témájának szakértője - hozzátette, hogy a kórus másik céljaként a demens betegek és az őket gondozók magas stresszintjének, depressziójának és társas elszigeteltségének enyhítését tűzték ki.
A kutatócsoport a kórust idén tavasszal indította útjára egy kétéves közösségi kutatási projekt részeként. A 14 hetes énekkari szezon alatt a demenicában szenvedő kórustagok és a hozzátartozók fizikai és érzelmi változásait követték nyomon.
Az eddig még nem publikált adatok szerint a kutatók csökkenést találtak azon gondozók depresszió szintjében, akik részt vettek a kórus életében. Kisebb, de szintén kimutatható csökkenés volt tapasztalható a demenciával szenvedő kórustagoknál is. Emellett kisebb mértékben mind a gondoskodást nyújtók, mind a demens betegek eredményei javultak egy szóelőhívást mérő tesztben is.
MacDonald hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a zene nem képes az Alzheimer-kór és egyéb demenciák előrehaladását megállítani. Ám ha az éneklés csökkentheti a depressziót és stresszt, akkor "elképzelhető, hogy ezzel felszabadul a rendelkezésre álló agyi kapacitásuk egy része, és emiatt gondolkodási készségeik jobb képet mutatnak."
A kórusban 14 korai - közepesen súlyos demens beteg és az őket gondozó személy, valamint 18 gimnazista énekelt.
Debra Sheets, az ápolástan professzora és a projekt egyik vezető kutatója kiemelte, hogy a demenciában érintett családoknál sokszor hiányzik a megfelelő társas interakciók lehetősége. Felidézte, ahogy a saját szülei baráti köre széthullott, mikor édesapja küzdött a demenciával tizenhét éven keresztül. Később már az is egy nagy eseménynek számított az életében, ha elmentek a közeli szupermarketbe és tolhatta a bevásárlókocsit.
A Voices in Motion (Hangok mozgásban) névre keresztelt kórus egyszerre kínált társaságot és kihívást jelentő tevékenységet. "Nem csak énekelgettek"- hangsúlyozta a kutató.
Az énekkar szerdánként találkozott a kétórás próbákra és minden tagnak otthon is gyakorolnia kellett, hogy kellően felkészültek legyenek a május elején a helyi templomban tartott koncertjükre.
Az 58 éves Lorelle Seal a 88 éves édesanyjával, Garciával együtt vágott bele a kezdeményezésbe. Az idős asszonynál tavaly állapították meg a demenciát. Garcia gyerekkorában járt énekkarra és hegedült is. Ma már nem emlékszik a gyakran látott személyekre sem én nem képes önmagára főzni, még a legegyszerűbb ételeket sem. Ám nem okozott számára problémát olyan új dalok megtanulása, mint Josh Gorban 2003-as slágere, a You Raise Me Up.
A szünetekben a kórustagok ismerkedhettek. Otthonra pedig kottákat és a dalok CD változatát kapták meg, hogy ezekkel könnyebben gyakorolhassanak.
Ám így is nagy elköteleződést jelentett az énekkar. A demenciában szenvedők és a róluk gondoskodók havonta vettek részt a gondolkodási működéseiket és hangulatukat mérő vizsgálatokban. Emellett tesztelték járásukat, fogáserősségüket és kilégzésük sebességét.
A kutatók úgy tervezik, hogy ősszel három új kórust indítanak, hogy közelebbről is megvizsgálhassák a modellben rejlő lehetőségeket. Amennyiben sikerrel járnak, egy olcsó módszert kaphatnak az életminőség javítására.
A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a másokkal történő együtténeklés növeli az oxitocin az "öleléshormon" szintjét, melyet a bizalom és együttműködés magasabb szintjével hoztak összefüggésbe.
A zene az agy emlékezetért, érzelmekért és mozgásért felelős területeit dolgoztatja meg, amellyel ez egy olyan tevékenységgé válik, ami MacDonald szerint "hihetetlenül ellenálló a felejtéssel szemben".
Hozzátette, hogy a demens énekkari tagok teljes mértékben képesek volta új dalok elsajátítására. Annak ellenére, hogy az agyuk új emlékek kialakításáért felelős területei károsodtak, a résztvevők olyan más agyi területekre támaszkodtak, mint az érzelmi és procedurális emlékezeti központok. Ezzel sikeresen tudták a repertoárt előhívni hétről hétre.
Coady elmondta, hogy eredetileg azért csatlakozott a csoporthoz, hogy ezzel teljesítse a gimnázium által előírt kötelező közösségi szolgálatot - ám időközben felfedezte, hogy élvezi azt, hogy különféle generációk képviselőit ismerheti meg. Az egyik tag például arról mesélt neki, hogy miként élt a világháború alatt egy bunkerben.
Seal pedig szeretné ősszel folytatni a kórust édesanyjával együtt - amennyiben az újonnan alakuló csoportok nyitottak erre. Az édesanyja kifejezetten élvezte a tinédzserekkel történő beszélgetéseket. "Nagyon szeretett ide járni" - idézte fel lánya a mögöttük álló időszakot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!