Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Ilyen egy demenciaosztály

A Brit Alzheimer Szövetség Dementia together című magazinjának őszi száma egy demenciaspecialista kórházi osztályt mutat be. Ennek célja arra felkészíteni a betegeket, hogy a kórházból történő kiengedés után biztonsággal térhessenek vissza a saját otthonukba.

Az egyik nagy különbség egy átlagos kórházi osztályhoz képest az, hogy itt nagy a csend és nyugalom. Ez teszi lehetővé, hogy a demenciában és delíriumban szenvedő betegek kevésbé kórházszerű és nyugodtabb ellátásban részesülhessenek.

Annak érdekében, hogy a betegek kisebb eséllyel váljanak zavarttá és otthonosabban érezhessék magukat, a G7 nevezetű részlegen a demens betegek szabadon mozoghatnak. Az osztályon számos olyan szabadidős tevékenységet kínálnak nekik, mint például a művészeti foglalkozás vagy a zeneterápia.

Sőt mi több, egy szakemberhez minössze három beteg tartozik csak, ami Nagy-Britanniában is igazán kedvező aránynak számít. Ezzel tudják ugyanis biztosítani, hogy a nővéreknek elegendő ideje és figyelme marad arra, hogy személyre szabott ellátást biztosíthasson az időseknek.

Dr. Vicki Osman-Hicks pszichiáter szerint rendkívül ritka, hogy egy kórházban ugyanazon részlegen belül egyszerre működjön pszichiátriai és geriátriai ellátás is. Neki például nem kell a többi osztályon dolgoznia, kizárólag a G7 osztály betegeire figyelhet.

A nővérek azt tapasztalják, hogy azok a betegek, akik más, nagyobb osztályokon verekedtek vagy megharaptak másokat, itt kicserélődnek - méghozzá szinte azonnal. Más osztályokon gyakran előfordul, hogy egy beteg nem hajlandó mosakodni vagy bevenni a gyógyszereit - míg itt általában nagyon hamar együtt lehet működni a páciensekkel.

Az ápoló személyzet a "This is me" (Ez vagyok én) nevű, az Alzheimer Társaság által kiadott, a személyes adatokat és érdeklődést részletező formanyomtatvány alapján ismerkedik a betegekkel. Sokan az ezen felsoroltak mentén történő beszélgetésre esküsznek akkor is, ha zavarttá vagy agresszívvé válik egy páciens.

Igyekeznek mindent megtenni a betegek kényelme és otthonosság érzete érdekében: az egyik páciens például otthon mindig megivott egy sört a tévé előtt - a családja ezért behozott neki alkoholmentes sört, hogy a lehető legjobban imitálják a férfi megszokott környezetét.

A családok is nagyra értékelik, hogy meghallgatják őket, részt vehetnek a gyakran nehéz döntési folyamatokban, méghozzá a helyzethez képest viszonylag nyugodt keretek között.

Az osztály egyik fő célja, hogy az ellátást úgy optimailzálják, hogy ne kelljen minden beteget intézményi ellátásba irányítania, hanem minél többen hazatérhessenek otthonukba. Mindig vannak persze olyanok, akik szakszerű ápolásra szorulnak a továbbiakban, ezért az osztály igyekszik minél több ápolási intézménnyel szoros kapcsolatot kiépíteni.