Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Ahol virágokkal küzdenek az Alzheimer ellen

Kevin Stephens farmer Wales nemzeti virágát, nárciszt termeszt. Földjein ezáltal a galantamin nevű anyag kilóit tudja előállítani. A szer bizonyos tudományos eredmények szerint képes lassítani az Alzheimer-kór kialakulását. Ugyan a galantaminnal sem gyógyítható a betegség, ám megtámogatható vele az agy kémiai egyensúlya. Eddig kizárólag Kínában és Bulgáriában létesítettek nárciszültetvényeket erre a célra, ám Walesben a tengerszint feletti magasság különösen kedvező a hatóanyag termelődése szempontjából.

Kevin elmondta, hogy mikor fia úgy döntött, hogy farmer lesz belőle, mint nagyapjából, elkezdték keresni a lehetőséget, hogy mit is termeszthetnének. Manapság ugyanis a walesiek már nem tudnak kizárólag juhtenyésztésből megélni. A juhpásztorból szoftvermérnökké avanzsált Kevin egy véletlen folytán találkozott a biotechnológiai professzor Trevor Walkerrel. A szakértővel történő beszélgetés során ismerte meg a professzor által csak „fekete-hegy hatásnak” nevezett jelenséget, miszerint a 300 méter feletti magasságon növekvő nárciszokban sokkal több galantamin termelődik.

Ennek nyomán kezdett el érdeklődni a nárcisztermesztés iránt. Külön genetikai kurzust is elvégzett azért, hogy a világon létező harmincezer nárcisztípus közül a megfelelő genetikával rendelkezőt tudják kiválasztani.

Ám már az ültetésnél is problémákba ütköztek, a gépek már a kezdeti munkálatokban tönkrementek a walesi köves, sziklás talajon.

Hónapok szívós munkája után ma már kifejlesztették a megfelelő technológiát, amivel a környezet megzavarása nélkül, a szántás mellőzésével tudják a virágokat elültetni, majd a hatóanyagokban gazdag leveleket leszüretelni.

Olyan megoldást dolgoztak ki, ami nem termel üvegházhatást okozó gázokat, nem vesz el termőföldeket és rendkívül alacsony ökológiai lábnyom jellemzi. Az egyszerű megoldáshoz azonban összetett, bonyolult munkán át vezetett az út. Ma már azonban egyetlen ember is képes elvégezni a szüretet.

A levelek begyűjtését követően a galantamint kristályos formában tárolják a felhasználásig. Kevin jelenleg évente 9000 Alzheimer-kórban szenvedő beteg megsegítésére elegendő hatóanyag termelésére rendelkezik engedélyekkel.

Mindeközben Kevin fiának álma is megvalósult: míg decembertől márciusig nárciszokat termelnek, az év többi részében a földeken 550 bárány legelészik. A farmer külön tudományos bizonyítékokkal igazolta, hogy az állatok számára teljesen lényegtelen, hogy nő-e nárcisz a földjeiken.

Azonban a gyógyszergyárak háttere is szükséges volna ahhoz, hogy a gyártás megfelelő ütemben haladhasson. Hiába olcsóbb és fenntarthatóbb Kevin terméke, ha nem képes akkora mennyiséget előállítani, mint Kína.

Egyelőre egy kanadai céggel állnak kapcsolatban, a tervek szerint pedig az Alzheimer kialakulását megelőző, természetes egészségvédő szerként fogják forgalmazni a galantamint. Az Alzheimer-kórban ugyanis a feltételezések szerint felborul az enzimek egyensúlya és a vízforraló vízkövesedéséhez hasonló jelenség lép fel. A galantamin megfordítja az enzimegyensúlyt és ezzel megállítja a további „vízkövesedést”. A megelőzésnek épp ott lenne szerepe, hogy a galantaminnal a lerakódások megjelenése előtt lehetne védeni az idegrendszert.

A brit Alzheimer Társaság szerint a Kevinéhez hasonló vállalkozások kicsiny, ám annál hatásosabb szerepet játszanak az Alzheimer-kórral szembeni harcban. Az eddigi kutatási eredmények szerint a galantamin a betegség tüneteinek enyhítésében játszhat kiegészítő szerepet. Ugyanakkor a többi jelenleg is kapható demenciagyógyszerhez hasonlóan az Alzheimer-kórt ez sem képes visszafordítani.