Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Játékosított demenciakutatás

Kutatók és játékfejlesztők közös munkával megalkottak egy mobil játékot, amivel a demencia korai tüneteit lehet vizsgálni egészen újszerű módon. A közelmúltban gyűjtött rengeteg adatból megjelentek az első eredmények is, melyekből arra lehet következtetni, hogy a játékban nyújtott teljesítmény jól mutatja a térbeli tájékozódást érintő zavarokat a demenciában genetikailag veszélyeztetett csoportba tartozóknál. Ez megerősíti az elképzelést, hogy érdemes új, szokatlan technológiákat is kipróbálni a kutatás terén.

 

 

A University College London, a Universíty of East Anglia és az angol Alzheimer's Research kutatóintézet kutatói álmodtak egy merészet és a Glitchers játékfejlesztő céggel közösen fejlesztettek egy mobil virtuális valóság (VR) játékot, amivel a demenciakutatást próbálják új vizekre vezetni. A szófordulat ebben az esetben nem véletlen, hiszen a játékban, amely a Sea Hero Quest
nevet kapta, tengeri felfedezőként jeges sarkvidéki fjordok és aranyhomokos tengerpartok közt kell végighajózni, közben játékos feladatokat teljesíteni. A játékmenet azon alapul, hogy a demencia egyik első tünete a tájékozódási képesség romlása. Így a mobiljáték fő feladataival is ezt a képességet próbálják mérni.

A kalandozás során labirintusokon kell áthajózni, jelzőrakétákat kell kilőni és tengeri lényekre kell vadászni és lencsevégre kapni őket. Az intuitív VR-technológiának köszönhetően a legapróbb és legfinomabb reakciókat is nyomon lehet követni, mint a fejmozgás és szemmozgás, így a kutatók
még részletesebben tanulmányozhatják az emberek tájékozódását. A játékosok mozgását elmenti a program, s azt titkosítva továbbküldi a tudósoknak, akik hőtérkép segítségével elemzik a navigációs döntéshozatalt vagy hogy ki mennyire precízen tud visszatalálni egy adott ponthoz.

 

 

A kutatás egyik célja, hogy megállapítsák, milyen kapcsolat áll fenn a tájékozódási képesség és az életkor, a nem és a lakóhely között, ugyanis korábbi kutatások már kimutatták azt, hogy különböző országokból származó emberek eltérő módon tudnak tájékozódni. Így a sokféle emberi viselkedésbe vagy csoportok közti eltérésekbe lehet értékes bepillantást nyerni. A másik cél pedig a demencia korai tüneteinek minél finomabb elemzése és felfedezése.

A játéknak köszönhetően többórányi kísérletnek feleltethető meg pár perc hajókázás, így máris 15 évre elegendő adatot sikerült összegyűjtenie a tudósoknak. A University of East Anglia kutatóinak, Gillian Coughan és munkatársainak sikerült nemrégiben publikálniuk az első eredményeket a neves PNAS folyóiratban.

A játék által gyűjtött adatokat olyan páciensek teljesítményével mérték össze, akik rendelkeznek az ApoE gén ɛ4 alléljével, és így az Alzheimer-kórral veszélyeztetettek közé tartoznak. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciás kórkép, a memóriavesztéses betegségeknek több mint 50%-áért felelős. Az Alzheimer-kór gyakori és komoly rizikófaktora az ApoE fehérje mutációja, az ɛ4 allélok jelenléte 17-szeresére növeli az Alzheimer-kór fellépésének gyakoriságát. Az eddigi vizsgálatok szerint az Alzheimer-kóros esetek 15-20 százalékáért az apo-E ɛ4 allél jelenléte a felelős. Coughan és csapata azt találta, hogy a Sea Hero Ouest alkalmas arra, hogy az ApoE ɛ4 alléllal rendelkezőknél kimutassa a navigálás képességében történt romlást még akkor is, ha amúgy a páciensek jól teljesítettek más memóriateszteken. Azok, akik rendelkeznek a mutációval, de nem diagnosztizálták még náluk a betegséget, hosszabb ideig tájékozódtak és hajlamosabbak voltak egészen a határokig elmenni nagy, nyílt területek esetén a többi játékoshoz képest.

 

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a játék alkalmas lehet a betegség szűrésére olyan korai fázisban, amikor még nincsenek memóriacsökkenésre utaló jelek. Az agykutatók azt is remélik, hogy hamarosan MRI-vizsgálat közben is ki lehet majd próbálni a játékot, ezzel még pontosabban tudnák nyomon követni a döntéshozatali folyamatokat. Emellett az sem kizárt, hogy a játék módosított változata akár terápiákban is segítségre lehet a későbbiekben.

 

(Szerafin Ágnes Kata, Élet és Tudomány)