Felejtek.hu
Alvási problémák és napnyugta szindróma
Az Alzheimer-kórral vagy más demenciával élőknél igen gyakori, hogy alvási problémák alakulnak ki, illetve előáll a napnyugta-szindrómának nevezett jelenség, amikor is a késő délutántól kezdve felerősödnek a viselkedési problémák.
A tudósok máig nem tudják a pontos okát, hogy a fentiek miért is alakulnak ki, ám feltételezhető, hogy ahogy az emlékezeti és végrehajtó folyamatok, úgy az alvás-ébrenlét is érintetté válik az agyi változásokban. Bizonyos adatok szerint az Alzheimerrel vagy más demenciával élők ötödénél előfordul a sötétedéskor beálló zavartság, szorongás és agitáció. Másoknál az alvási mintázat borul fel és okoz idővel viselkedési nehézségeket.
A napnyugta-szindrómához és az alvási rendellenességekhez a következő tényezők járulhatnak hozzá:
• testi és mentális fáradtság
• a belső biológiai óra felborulása
• a sötétebb környezet és erősebb árnyékok által okozott zavartság és dezorientáció
• a megfáradt gondoskodást nyújtók kimerültségének és frusztrációjának nonverbális észlelése
• az álom és valóság elkülönítésének nehézsége
• az idős korban gyakran előforduló csökkent alvásigény
Beszéljünk a háziorvosunkkal!
Mindenképpen osszuk meg az alvási nehézségeket az orvosunkkal, hiszen könnyen előfordulhat, hogy sikerül enyhülést találni a problémára. Az olyan testi betegségek például, mint a húgyúti fertőzések vagy inkontinencia, a nyugtalan láb-szindróma vagy az alvási apnoé mind súlyosbíthatják a helyzetet. Amennyiben az alvási nehézség elsődlegesen az Alzheimer-kór vagy demencia számlájára írható, úgy sok esetben az orvosunk először nem gyógyszeres megoldást igyekszik keresni. Ha ezek nem működnek, előfordulhat, hogy a napnyugta óráira gyógyszert ír fel ami csökkenti az agitációt.
Javaslatok az alvási nehézség és a napnyugta-szindróma enyhítésére:
• Este megfelelően világítsuk meg a lakást. Ezzel kiküszöbölhetjük, hogy a környezet sötét vagy ismeretlen legyen a beteg számára.
• Hozzunk létre kényelmes és biztonságos alvási körülményeket. Ügyeljünk arra, hogy kellemes legyen a hálószoba hőmérséklete. Legyen lehetőség éjszakai világításra és a biztonságról is gondoskodjunk az ajtók és ablakok zárásával. Felszerelhetünk olyan ajtószenzorokat és mozgásérzékelőket, amik jelzik a családtagoknak, ha a demenciával élő felkel éjjel.
• Legyen napi rutinunk. Amennyire csak lehetséges, ösztönözzük arra az Alzheimer-kórral vagy más demenciával élő szerettünket, hogy minden nap azonos időben keljen fel, étkezzen és menjen aludni. Ez segít abban, hogy pihentetőbb éjszakái legyenek.
• Kerüljük a stimulánsokat: a nikotint, koffeint és alkoholt, hiszen ezek mind jelentős hatással lehetnek az alvásunkra. Szintén nem szerencsés, ha a beteg tévét néz, ha éjjel felébred.
• Tervezzünk eseménydús napokat. Ha valaki egész nap pihen, érthető, hogy nem igazán fárad el estére. Hagyjuk el a délutáni alvásokat és időzítsük a nagyobb kihívást jelentő feladatokat, mint például az orvost a reggeli vagy kora délutáni órákra. A napi testmozgást is legkésőbb az alvásidő előtt négy órával iktassuk be.
• Figyeljünk oda saját magunkra is. Ha stresszesek és fáradtak vagyunk késő délutánra, a beteg ráérezhet és zavartabbá vagy agitálttá válhat. Legyen prioritás, hogy mi magunk is kipihenjük magunkat az éjszakák során, hogy napközben több energiánk legyen.
• Keressünk támogatást. Fontos, hogy meg tudjuk osztani a tapasztalatainkat másokkal, ezért amennyiben lehetséges, keressünk egy hozzátartozói vagy támogató csoportot Alzheimer-kórral vagy más demenciával élőkről gondoskodók számára.
Ha a szerettünk éber és zaklatott:
• Próbáljunk minél nyugodtabban beszélni hozzá.
• Derítsük ki, van-e valamire szüksége.
• Finoman hívjuk fel a figyelmét, hány óra van.
• Kerüljük a vitatkozást.
• Nyugtassuk meg, hogy minden rendben van.
• Ne alkalmazzunk fizikai korlátozást. Ha a demenciával élőnek járkálnia kell, engedjük meg, a mi felügyeletünk mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
