Agyi stimulációval vehetjük fel a harcot az Alzheimer-ellen
A Qubit portál összefoglaló cikket közölt az Azheimer-kór megfékezésével kapcsolatos, agystimuláción alapuló tudományos erőfeszítésekről és ezek eredményeiről:
Az elmúlt öt évben egyre több kutatás foglalkozott a 25 és 140 hertz közötti, gamma frekvenciájú stimuláció agyra gyakorolt hatásával. Az eredmények ellentmondóak, de a többségük pozitív hatásokról számol be. Az eljárás javítja az Alzheimer-kórosok állapotát, de ez csak a felszín: úgy tűnik, hogy a különböző frekvenciájú rezgésekkel meghackelhető az agyi immunrendszer.
Egy 2016 decemberében a Nature magazinban publikált kutatásban a massachusettsi műszaki egyetem, az MIT Dr. Li-Huei Tsai által vezetett kutatócsoportja arról számolt be, hogy az Alzheimer-kór kutatására használt génmódosított egerekben agyában 40 hertzes frekvenciájú fény hatására csökkenni kezdtek a amiloid plakkok. Tsainak és kutatótársainak először az tűnt fel a statisztikákban, hogy alzheimeres tesztalanyaiknál, az 5XFAD típusú egereknél csökkent agyi gammahullám-tevékenységet találtak, különösen a 40 hertzes sávban. Tanítványa, Hannah Iaccarino ötlete volt, hogy a hullámok pótlása esetleg valamilyen hatással lehet a demenciára.
Gamma-hullámoknak az agyi elektromos tevékenység azon hullámait nevezik, amelyeknek az agyi régiók közötti kommunikációban és az ingerek feldolgozásával kapcsolatos működésben van szerepük. A gamma-hullámokat élőben először majmok vizuális kérgében figyelték meg 1964-ben. A főemlősök egyik jellegzetes tulajdonsága a rendkívül fejlett látás. Az agyi gamma-hullámok másik jellegzetes felbukkanása a magasabb tudatállapot: a meditáló tibeti buddhista szerzeteseknél kifejezetten magas frekvenciájú, 70-150 hertzes gamma-hullámokat jegyeztek fel.
A New York-i Egyetem orvosi központjának munkatársai 1991-ben publikáltak először a 40 Hz-es gamma-hullámok alzheimeres betegeknél kimutatható gyengeségéről, további kutatások pedig az Alzheimer-kór esetében megnövekedett és megkésett gamma-hullámokat találtak embereknél. Az alzheimeresek vizsgálatát azonban nehezíti, hogy a kór kezelésére széles körben használt kolineszteráz-gátló gyógyszerek és más pszichotróp szerek befolyásolják az elektroenkefalográfiás vizsgálat, az EEG eredményét, továbbá az hogy a gamma-hullámok fedésben vannak az EEG-frekvenciával, ami annyit tesz, hogy az izomtevékenység rontja az felvétel minőségét. Egy jó méréshez tehát nem gyógyszerezett és nem mozgolódó demens betegekre lenne szükség. A betegség kutatásában egy ideje már nem csak emberekre számíthatunk, ami szerencse is, meg nem is.
2018 januárjában az MIT-s csapat újabb eredményeket közölt, ezúttal egereket stimuláltak hanggal. A kutatók a hallókéregben és az emlékek alkotásáért is felelős hippokampuszban is csökkent fehérje-plakkokról számoltak be.
2018 júniusában az International Journal of Alzheimer's Disease közölte egy dániai kutatás eredményeit, amelyben villogó LED-fénnyel végeztek napi kétszer egyórás kezeléssorozatot. Az eredményeket MRI-vizsgálattal és pozitron-emissziós tomográfiával értékelték, és nem találtak számottevő változást az amiloid plakkokban, a látókéregben vagy máshol.
Az Alzheimer-kór felfedezésének történetéről és a lézerek demenciában történő felhasználásáról a Qubit cikkében olvashat!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu