Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Útlevél egymás megértéséhez

Dr. Andrew E. Budson neurológus orvos összegyűjtötte a Psychology Today oldal számára, amit a betegeitől tanult a demenciával élőkkel történő kommunikációról.

 

1. Az igazság relatív és az egyéni nézőpont a legfontosabb

Erre példaként egy közepes-súlyos állapotú Alzheimeres férfi esetét hozza fel. A beteg családja egy házi ápolót vett fel a férfi mellé, ám minden alkalommal, amikor zuhanyra kerülne sor, az alzheimeres úr idegessé válik. Az ő perspektívájából ugyanis – mivel emlékezeti problémái miatt nem emlékszik az ápolóra – egy számára vadidegen nő kéri hirtelen arra, hogy vegye le a ruháit.

 

2. A nyugodt, megnyugtató és bíztató hozzáállás elengedhetetlen

A demenciával élők tudattalanul is átveszik a hangulatainkat és olvasnak a testbeszédünkből – ezért ne lepődjünk meg, ha zavarodottsággal vagy izgatottan reagálnak, amikor mi magunk is irritálttá válunk, ha ugyanarra a kérdésre már századjára válaszolunk vagy újra el kell takarítani egy-egy levert tárgy romjait.

 

3. A figyelemelterelés hasznunkra válhat

A legtöbbünk már kitapasztalta, hogy a logikus érvelés vagy a vita semmit nem segít akkor, amikor a demens szerettünk este nyolckor felpattan, hogy „haza kell mennie”. Ilyen helyzetekben a finom figyelemelterelés egy élvezetes tevékenységre azonban sikerre vezethet. Nézegethetünk fotóalbumot, hallgathatunk zenét, nézhetünk egy filmet, nassolhatunk vagy elmehetünk sétálni – a lényeg, hogy a demenciával élő személy fókuszát valami más dologra irányítsuk.

 

4. Jót tesz az elfoglaltság

Hosszabb távon senki nem vágyik tétlenségre. A demencia és Alzheimer-kór esetében azonban a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő tevékenységre nehezebb lehet rátalálni. A kreatív megoldások igen jól jönnek ezekben a helyzetekben: például egy valaha lelkes érmegyűjtő számára izgalmas elfoglaltság lehet egy befőttesüvegnyi aprópénz szétválogatása címletenként. Másnap úja összekeverhetjük az érméket, és ha szeretné, a beteg elölről kezdheti az elfoglaltságot. Ugyanígy, ha valaki szeret ruhákat hajtogatni, engedjük csak meg neki. Ha végzett vele, akár újra egy kupacra dobhatjuk a ruhaneműt, hogy újrakezdhesse.

 

5. Vonjuk be a családot és barátokat

A szakértő szerint a demencia csapatsport. Sok házastárs úgy érzi, egyedül kell megbirkóznia férje vagy felesége támogatásával, ám az Alzheimer-kór és a demencia esetében kiemelten igaz, hogy fontos minél több személyt bevonni a folyamatokba.

6. Éljünk a mában

A feledékenység miatt elképzelhető, hogy demenciával élő szerettünk már nem tud olyan, a memóriát igénybe vevő dolgokról beszélgetni, mint az időjárás, politika vagy sport – de ez nem jelenti azt, hogy a jelen pillanatban átélt helyzeteket ne értékelné. Egy séta a múzeumban, az állatkertben vagy egy szép kertben mindegyik nagy örömforrás lehet.

7. Fogadjuk el a helyrehozhatatlant

A demencia velejárója a változás és a veszteségek, ezek sajnos elkerülhetetlenek. Az érintett beteg elveszíti a munkára, autóvezetésre, hobbijaira való képességét, de elveszik a férj és feleség, szülő és gyerek közötti kapcsolat addig jellemző üteme is. A demencia folyamatosan változik, ezért az elfogadás rendkívül fontos kihívás a betegség teljes lefolyása során.

8. Keressük az örömöt

Aktívan kutassunk olyan tevékenységek után, amikkel a szeretteink mindennapjaiba tudunk örömöt csempészni. Játsszunk, beszélgessünk, látogassunk meg ismerősöket, vagy egyszerűen csak fogjuk egymás kezét. Mert az öröm az élet sója – ne adjuk fel!