Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Miért nem érti a Nagyi amit mondok?

Dr. Andrew E. Budson neurológus a Psychology Today oldalnak írt cikkében egy nemrégiben nála járt betegét idézi fel. Remekül eltársalogtak az időjárásról és a férfi terveiről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan golfozni fog. Úgy tűnt, hogy a gondolkodási folyamatai teljesen épek. Ám amikor a golf részleteire terelődött a szó, a doktor számára egyértelmű lett, hogy a férfi szinte semmit nem ért a párbeszédükből.

Néha előfordul, hogy valaki azért nem érti a beszélgetést, mert hallásproblémái vannak. Amikor emlékezeti vagy más gondolkodási nehézségek állnak fent, elképzelhető, hogy az illető egyszerűen nem érti meg, amit mondanak neki.

A nyelv megértése – folytatja a professzor – egy alapvetően emberi jellemző. Az anyanyelvünket automatikusan sajátítjuk el gyermekkorunkban. Megtanuljuk a nyelvtant és a nyelv felépítését – de emellett hatalmas szókincs birtokosai is leszünk. A szavakra vonatkozó memóriarendszert szemantikus emlékezetnek is nevezik – ez köti össze például az „alma” szó hangjait a gyümölcs képével az agyunkban.

Egy 1996-os kutatásban sikerült először kimutatni, hogy a szemantikus, azaz a szavakra vonatkozó emlékezetért az agy halántéklebenye felelős. Amikor a kutatók stroke-on átesett betegek agyát vizsgálták, azt találták, hogy a halántéklebeny sérülésének helye kapcsolatban volt azzal, hogy milyen szókincs előhívása okozott nehézséget az adott személynek. Akinek a halántéklebeny elülső, a szemekhez közelebb eső részén volt károsodása, annak az emberek nevét volt problémás felidézni, míg a hátsó rész sérüléseivel az eszközök, tárgyak megnevezésének nehézsége járt együtt. A közbülső terület károsodásai az állatok neveinek előhívásával voltak kapcsolatban.

A normális öregedés során az agyunk halántéklebenyének elülső részei az idő előrehaladtával zsugorodnak, ezért igen gyakori az emberek neveinek felidézése terén tapasztalt probléma.

Viszont nem szokványos, ha valakinek eszközök, állatok, hétköznapi dolgok megnevezésével vagy az ezekre vonatkozó szavak megértésével adódnak nehézségei.

A szakértő szerint árulkodó jel arra, hogy a szerettünk gondolkodási folyamataival valami nincs rendjén, ha azon kapjuk magunkat, hogy rendszeresen kimondunk egy-egy szót a szüleink vagy nagyszüleink helyett, mert olyan sokszor elakadnak a dolgok megnevezésében. Az is árulkodó jel lehet, ha már egy ideje egyszerűsített nyelvezetet használnunk az adott hozzátartozónkkal, hogy biztosan megértse, amit mondunk.

Leggyakrabban az elsőként feledékenységgel jelentkező Alzheimer-kór okozza a későbbiekben a szótalálási és megértési problémákat, de más demenciatípus vagy egyéb betegség is állhat a háttérben. Ilyen lehet a stroke is, de létezik egy ritka, szemantikus demenciának nevezett állapot is, mely kifejezetten nyelvi nehézségekkel jár.

Ha a demenciával élő szerettünk nehezen ért meg minket, az orvos szerint több módszerrel is támogathatjuk a kommunikációt. Használhatunk egyrészt más, egyszerűbb szavakat, de támaszkodhatunk a nem nyelvi és nem szóbeli kommunikációra is.