Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Kórházban demenciával

Ha már megtapasztaltuk, milyen érzés, amikor demenciával élő szerettünk kórházba kerül vagy hosszadalmas egészségügyi folyamatban vesz részt, tudhatjuk, hogy időnként nagy kihívást jelent megküzdeni a helyzettel. Úgy tűnik, hogy ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen a világ minden táján hasonló frusztrációkkal néznek szembe a betegek hozzátartozói.

A brit Alzheimer Szövetség nemrégiben egy nagy kutatást végzett, melynek keretében a demenciával élők kórházi élményeit elemezték. Céljuk az volt, hogy megállapítsák, milyen területeken javítható az egészségügyi ellátás.

Mindez azért is kiemelkedően fontos, mivel egy elesést követően az Alzheimer-kórral vagy más demenciával élő személyek átlagosan négyszer hosszabb ideig maradnak kórházban, mint mások. Az ellátásuk gyorsítása és személyre szabása tehát hatalmas lehetőséget rejthet magában.

Mik is tehát a leggyakoribb kihívások, amikor egy demenciával élő kórházba kerül?

1. Kommunikációs nehézségek

Nem megy ritkaságszámba, hogy azt halljuk, problémássá vált a kommunikáció a kórházban az érintettek között - emiatt pedig lelassult a beteg ellátása. Emögött lehetséges, hogy az információáramlás módja áll a demenciával élő, az egészségügyi és szociális szakemberek, valamint a családtagok között. A kórházak gyakran nagyon túlterheltek és sokan úgy élik meg, hogy nem tudták vagy nem merték kitől megkérdezni a fontos információkat.

Ilyen helyzetben segíthet, ha előre felkészülünk kérdésekkel, valamint kijelölünk valakit a családból, aki kommunikál a kórházi személyzettel.

2. Az ellátórendszer elérése

Habár jól tudjuk, hogy a szociális és egészségügyi rendszerek világszerte a szükségesnél kevesebb kapacitással rendelkeznek, még ahol lenne is lehetőség ezek igénybevételére, ott is előfordulhatnak olyan elakadások, melyek aztán megnövelik a kórházban töltött időt. Ennek hátterében az állhat, hogy a demenciában érintettek nem tudják pontosan, hogy milyen ellátást vehetnek igénybe, valamint, hogy melyek a legmegfelelőbbek a szükségleteik szempontjából. Mindezeken felül pedig erősen él a közvélekedésben, hogy a demenciával élőknek ápolási otthonban a helye, pedig sok esetben elég a saját lakókörnyezetben  elvégezni a megfelelő módosításokat..

Fontos tehát, hogy még azelőtt informálódjunk, mielőtt kiengedik szerettünket a kórházból, hogy a leginkább az egyéni jellemzőire és igényeire szabott megoldást választhassuk.

3. Elkerülhető késlekedések 

A kórházból történő hazaengedés napján sok olyan gyakorlati teendő van, ami meglassíthatja a távozást. Ilyen a szükséges dokumentáció kiállítása, a gyógyszerek elrendezése, valamint a szállítás megszervezése is. 

A kutatásban azonban többen is olyan helyzetekről számoltak be, amikor megengedhetetlen nehézségekbe ütközött a demenciával élő beteg hazaengedése. Volt olyan idős, aki ugyan hazamehetett volna péntek délután, ám egész hétvégére a kórházban tartották, mivel hétfőig nem tudták megoldani a betegszállítást. Egy másik, demenciával élő személyt pedig késő éjszaka engedtek haza, megfelelő támogatás nélkül. Ez sokszor végződik úgy, hogy a beteg megzavarodik, állapota romlik, ami újabb kórházi beutalást tesz szükségessé.

Ezért a brit Alzheimer Társaság javaslata alapján prioritást kell, hogy élvezzenek a demenciával élő személyek a kórházból történő hazaengedések listáján, s mindezt célszerű még adott nap délig megtenni. 

4. Inaktivitás

A hosszas kórházi tartózkodásnak megvan a veszélye, hogy a beteg fizikai és szellemi állapota romlik, magatartásában is változások állhatnak be. Már a rövidebb aktív tevékenységek is rengeteget segíthetnek mindezek megelőzésében, a kórházi személyzet azonban sokszorosan túlterhelt ahhoz, hogy erre is maradjon idejük és lehetőségük. A feladatot tehát sok esetben a családtagoknak és barátoknak kell átvenniük, ez azonban némelyeknek többlet stresszforrást jelenthet az egyébként is feszült időszakban.

Nagy-Britanniában ennek kiküszöbölésére már egyre több olyan demenciaosztály létezik, ahol aktívan támogatják, hogy a betegekről az általában az otthonukban gondoskodó szociális segítők napközben bemenjenek és mindennapi aktivitásokat biztosítsanak a demenciával élőknek.

Jelenleg ugyan Magyarországon erre még kevés lehetőség van, ám hozzátartozóként is jelentős támogatást tudunk nyújtani a betegnek azzal, ha a rendszeres látogatások során biztosítjuk szerettünknek az orvosok és ápolók által jóváhagyott fizikai és szellemi aktivitást.