Felejtek.hu
Új demenciarizikókat azonosítottak
Egy nagy, átfogó adatbázison végzett kutatásban a tudósok olyan új összefüggéseket találtak, hogy bizonyos tényezők kombinációja az élet későbbi szakaszában növelheti a demencia kialakulásának veszélyét. Az eredmények segíthetnek a magasabb rizikójú betegek azonosításában.
A demencia világszerte vezető oka annak, hogy sok idős ember elveszíti önállóságát a mindennapokban. Jelenleg még nincsen hatékony gyógymódunk a betegségre, ezért ha szeretnénk tenni a kialakulása ellen, fontos megismernünk a demenciát okozó tényezőket.
Azért, hogy megértsék, mely faktorok játszanak szerepet ezen állapot kialakulásában, a kutatók az összes elérhető adatbázist átvizsgálják. Ugyanis csak akkor látunk világos mintázatokat az adatokból, ha nagyobb mennyiség áll rendelkezésre.
Az egyik ilyen adatbázis az úgynevezett Framingham Heart Study (FHS), melyet 1948-ban hoztak létre. Ezidáig három generációnyi résztvevő életét követték végig. A vizsgálat elsődleges célja annak meghatározása volt, hogy mik vezetnek a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez.
Most pedig a Bostoni egyetem orvosi karának munkacsoportja is hasznát vette az adatoknak. Dr. Rhoda Au anatómia és neurobiológia professzor az általuk végzett kutatás célját így foglalta össze:
„Azzal, hogy az olyan rizikófaktorokra fókuszáltunk, melyek módosíthatók, azokat a kockázati tényezőket szeretnénk azonosítani, melyek valóban reagálnak a változtatásra. Ezzel pedig a demencia megelőzésének lehetősége nyílhat meg számunkra.”
Ehhez az elemzéshez a munkacsoport a világon először számítógépes tanulást hívott segítségül. Mindezt azért, hogy tisztább képet kapjunk a demenciát okozó tényezőkről. Ez a módszer olyan bonyolult statisztikai számításokkal dolgozik, amelyekkel a gép képes a tanulásra és magától ismeri fel a mintázatokat emberi beavatozás nélkül. Másként szólva: a rendszer a kapott adatokból tanul.
A kutatás során az 1979 és 1983 között felvett adatokat elemezték és kifejezetten a demográfiai és életmódbeli adatokat nézték Az eredményeket a Journal of Alzheimer’s Disease szaklap közölte.
Nem meglepő, hogy az életkor jelentős rizikófaktornak bizonyult. Ahogy öregszünk, a demencia kialakulásának lehetősége is növekszik, ám ezt már régóta tudjuk. Azonban a szerzők egy másik fontos kapcsolatot is felfedeztek az adathalmazban:
„Az elemzés szerint az özvegység, az alacsonyabb testtömegindex és a kevesebb alvás a középkorúak között mind-mind a demencia kockázati tényezőjének számít.”
A kutatók remélik, hogy az eredmények a gyakorló szakembereknek és a szélesebb közönségnek egyaránt hasznosak lehetnek. Például, ha egy idősödő rokonunk alultáplált és özvegy, érdemes figyelni nála a demencia korai jeleit.
Prof. Au szerint: „Olyan jeleket akartunk azonosítani, amit minden orvos, sőt mindenki könnyen fel tud használni a demencia lehetséges jövőbeni rizikójának felismerésére.”
„A legtöbb demenciaszűrő eszköz speciális képzést vagy tesztelést igényel” – tette hozzá. „Ezzel szemben a szűrés frontvonalában az alapellátásban dolgozó orvosok és a családtagok állnak. Emellett a vizsgálat módja úttörő is volt, mivel számítógépes tanulási mechanizmusokat használtunk a kockázati tényezők azonosítására.”
Ahogy a szerzők írják: „Az olyan demográfiai és életmódbeli tényezők, melyek megvalósítása olcsó és egyszerű, már a középkorúaknál használható volna. Így pedig lehetővé válhatna, hogy akár meg is akadályozzuk a demencia kialakulását.
A betegség mögött álló tényezők jobb megértése a társadalomnak is segíthet a demencia által okozott károk enyhítésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
