Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Nem az iskolázottság számít

A Neurology szakfolyóiratban frissen közzétett kutatás eredményei szerint sem a demencia kezdetének késleltetésében, sem pedig a betegség lefolyásának lassításában nem játszik jelentős szerepet, hogy valaki mennyire iskolázott. Ezzel szemben a kutatók kiemelik, hogy az igencsak fontos, hogy egész életünkben megmaradjunk kíváncsinak és a világra nyitottnak. A sok olvasás, a szellemi elfogalaltságok és az új kihívások mind ebben segítenek.

 

A korábbi tudományos eredmények, miszerint a kevesebb iskolai osztályt végzett emberek között gyakoribb a demencia előfordulása, ettől még megállják a helyüket. Azonban az új eredmények fényében az iskolázottság közel sem játszik olyan átütő szerepet, mint eddig gondolták - magyarázta Robert Wilson, a cikk első szerzője. Hozzátette, hogy ami igazán meghatározó, a szellemi hanyatlás mértéke - ebben pedig a magasan képzettek valamennyivel védettebb helyzetben vannak.

 

A demencia olyan viselkedésesen megnyilvánuló állapot, mely fokozatosan károsítja a gondolkodási folyamatokat, az emlékezetet, nyelvi készségeket, problémamegoldást és az önellátásra való képességet. A kutatások szerint a szellemi hanyatlás mögött 50 százalékban az agy rendellenességei állnak (az Alzheimer-kórra jellemző fehérjeplakkok és csomók, valamint az agyi vérellátás zavarai). A másik 50 százalékért viszont valami más a felelős - fejtette ki Dr. Wilson.

 

Ez a "valami más" úgy tűnik, hogy az úgynevezett kognitív tartalék, ami az agy ellenállóképességét és a nehézségek leküzdésére való kapacitását jelenti. A jelentősebb kognitív tartalékkal rendelkező személyek védettebbek idős korban a szellemi hanyatlással szemben.

 

Dr. Wilson és munkatársainak kutatása azt kívánta megvizsgálni, hogy az iskolai előmenetel mennyiben befolyásolja ezt a kognitív tartalékot. Összesen közel háromezer ember adatait követték nyomon. A kutatás kezdetén a magasabban iskolázott személyeknek jobbak voltak a gondolkodási és emlékezeti képességeik, mint a kevesebb osztályt végzetteknek. Ez természetesen jó hír a tanultak számára: szerencsés helyzetben van, aki jó képességekkel néz az idős kor elébe, amikor is az agyat rengeteg károsító folyamat érheti.

 

Ezen felül azonban nem találtak összefüggést az iskolázottság és a demencia első tüneteinek megjelenése között, ahogyan a szellemi hanyatlás gyorsaságára sem volt befolyással a képzettségi fok. Még a boncolásos eredmények sem mutattak ki jelentős kapcsolatot ezek között a tényezők között.

 

Dr. Wilson szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy idősebb korban nem a fiatalkori tanulás, hanem a jelenlegi szellemi aktivitás a meghatározó az agy egészsége szempontjából.

 

És hogy milyen tevékenységekkel tudjuk teletankolni az agyunk szellemi tárát? Wilson szerint egyrészt az intellektuális aktivitás, a jó minőségű könyvek olvasása sokat segíthet. Másrészt pedig olyan személyiségjegyek is szerepet játszanak, mint a lelkiismeretesség, valamint ha valaki képes értelmet és célt találni a mindennapjaiban.

 

A depresszió ugyanakkor éppen ellentétes hatást fejt ki és károsítja a szellemi kapacitást. 

 

A szakértők szerint a demencia megelőzésének legjobb receptje a következő: éljünk egészségesen, mozogjunk rendszeresen, végezzünk szellemileg stimuláló tevékenységeket, keressük mások társaságát, fogyasszunk sok antioxidánsban gazdag élelmiszert (leveles zöldségeket és salátaféléket, E-vitaminban gazdag élelmiszereket, hüvelyeseket és magvakat), figyeljünk oda az alvásunkra, meditáljunk vagy relaxáljunk és igyekezzünk pozitív életszemléletet kialakítani.

 

Nem mindig könnyű mindezt betartanunk, de emlékezzünk rá: sosem lehet túl korai és soha nem késő megtenni az első lépéseket egy egészséges élet felé.