Felejtek.hu Alzheimer-kór – együttélés a demenciával

Az alkoholfogyasztás is befolyásolja a demencia kialakulását

Egy friss kutatás eredményei szerint a középkorúak között nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata azoknál, akik mértéktelenül fogyasztottak alkoholt – ám érdekes módon azok is, akik teljesen tartózkodtak az ivástól. Az adatokat nem árt ugyanakkor kellő távolságtartással kezelni.

 

A nagy léptékű vizsgálatban huszonhárom éven át követték kilencezer brit közszolga egészségügyi és mentális állapotát, valamint alkoholfogyasztási szokásait. Utóbbit rendszeres kérdőívekkel felmérve megállapították, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás a heti nagyjából nyolc italt (10-140 ml alkoholt) jelentette.

 

Dr. Severine Sabia, a cikk első szerzője elmondta, hogy eredményeik szerint azoknál, akik heti szinten a fenti arányoknál többet isznak, nagyobb eséllyel alakul ki később demencia. Minden 70 milliliteres túlfogyasztás a demencia kockázatának 17 százalékos emelkedésével járt együtt a vizsgált mintában. Akik olyan sokat ittak, hogy kórházba kellett őket szállítani, mintegy négyszer nagyobb eséllyel váltak később demenssé. Az is megmutatkozott ugyanakkor, hogy akik teljes mértékben tartózkodtak az alkoholtól, a demencia kialakulásának szintén 50 százalékkal magasabb a kockázata, mint akik mértékkel ittak életük során. 

 

Dr. Sevil Yasar, a Johns Hopkins kórház demenciakutatója szerint ezek az adatok jól illeszkednek ahhoz a már ismert jelenséghez, miszerint az alkohol és a demencia kockázata J-alakú összefüggést mutat, ahol is a mértékletes fogyasztás mellett a legalacsonyabb a betegség kifejlődésének veszélye. Kiemelte azonban azt is, hogy az alkoholfogyasztást önbevalláson alapuló kérdőívekkel mérték, melyben jellemzően kevesebb italról számolnak be a résztvevők, mint a valós adatok. 

 

Mit vihetünk mégis magunkkal az eredményekből? Ha hetente nyolc alkoholos italnál többet fogyasztunk, feltétlenül változtatnunk kell ivási szokásainkon. Kevésbé egyértelmű azonban a helyzet a teljes alkoholabsztinencia esetében. Bizonyos eredmények szerint a szerény alkoholfogyasztás a demencia kockázata szempontjából szintén lényeges szív- és érrendszeri egészségre is jótékony hatással van, emellett csökkentheti az olyan problémák előfordulását, mint a droghasználat és a mellrák.

 

Mindenkinél más és más módon játszhat szerepet az alkoholfogyasztás a demencia kialakulásának kockázatában. Elképzelhető például, hogy az alkoholtól teljesen tartózkodók esetében valamilyen más betegség, például magas vérnyomás áll az absztinencia mögött. Semmiképp nem érdemes tehát azt a következtetést levonni, hogy aki eddig nem ivott, annak most el kell kezdenie a pohár után nyúlni. Azt sem jelentik a fenti adatok, hogy egyenes összefüggés állnak fenn a mértékletes alkoholfogyasztás és a demencia megelőzése között.

 

Amit azonban mindenképpen érdemes elvinni tanulságként a kutatásból, hogy már akár húsz évvel a demencia tipikus kezdete előtt szerencsés tudatosan odafigyelni az agy, valamint szív- és érrendszer egészségét támogató életmódbeli változtatásokra, hogy idős korunkban is szellemileg frissek és aktívak maradhassunk.