"Mi háziorvosok általában sokat beszélünk, ugyanis napi szinten rengeteg tanácsot adunk" - vallja Dr. Arash Ahmadi brisbane-i háziorvos.
A háziorvosi praxis java mégis csak edukációból áll. A munka oroszlánrésze preventív orvoslás, az egészséget megőrző életmódbeli változtatások vannak a célkeresztben.
No de milyen aranyszabályok szerint élnek maguk a háziorvosok - és miket javasolnak másoknak? Négy kolléga osztja meg személyes kedvenceit.
A feldolgozott élelmiszerek kiiktatása
Dr. Ahmadi szerint a legfontosabb a feldolgozott élelmiszerek kerülése és a friss élelmiszerek fogyasztása. Ez vonatkozik mind a fagyasztott, mind a készételekre (amiket elég csak felmelegíteni), ám az olyan termékekre is, mint például a kolbászok és más húsáruk.
A legnagyobb probléma ezekkel az ételekkel, hogy rengeteg olyan színezőanyagot, ízfokozót és vegyszert alkalmaznak előállításuk során, amik segítségével friss vagy frissnek tűnő marad a termék. Az ilyen és hasonló adalékanyagok májkárosodáshoz és megemelkedett koleszterinszinthez vezethetnek a háziorvos szerint.
Mindezek mellett azt is szokta tanácsolni a betegeinek, hogy töröljék az ételkiszállító cégek mobilapplikációit, minél többet főzzenek otthon és nézzék meg a termékek csomagolásán a makrotápanyagok táblázatát. "Nem kell tökéletesen csinálnunk, de muszáj legalább megpróbálnunk" - teszi hozzá.
És hogy vajon Dr. Ahmadi is megfogadja-e a saját tanácsát? "Teljes mértékben" - vágja rá. "A helyes táplálkozás az egyik nagy szenvedélyem".
Testmozgás heti öt alkalommal
Dr. James Stewart számára a legfontosabb a korai reggeli testmozgás. Kiemeli, hogy a jelenlegi útmutatók szerint heti öt alkalommal, napi 30-40 percnyi aktivitást ajánlott beiktatni életünkbe.
Mégpedig közepes intenzitású mozgást. "Úgy szoktam magyarázni a pácienseimnek, hogy ha sétálni mennek, akkor olyan tempóban tegyék, hogy ne tudják teljesen kényelmesen befejezni a mondataikat. A kényelmes, lassú séta persze elmegy, de azért nem az a legjobb" - fejti ki véleményét.
Azt is elmondja a betegeknek, hogy a rendszeres mozgás segít a testsúly kontrolljában, csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót és segít az agy egészségének megőrzésében is.
A háziorvos szerint ugyanakkor a pszichés egészségnek tesz a legjobbat a fizikai aktivitás: ilyenkor endorfin és szerotonin szabadul fel a szervezetben, ami hangulatjavító hatású és hozzájárul a személyes jóllét érzéséhez. Azaz, ha az ember reggel mozog, az egész napja emelkedett hangulatban telik majd.
Mindennapi aszpirin
Dr. Hany Eldebeiky azt a tanácsot adja a legtöbb 65 év feletti, kardiovaszkuláris rizikóval élő páciensnek, hogy a napi egy aszpirin fogja esetükben távol tartani az orvost. .
A szakember azt magyarázza el a betegeinek, hogy a napi aszpirin segít a szívrohamok és stroke megelőzésében. Ezek számos idős ember számára több okból is kockázati tényezőként szerepelnek - például a magas koleszterinszint és magas vérnyomás okán például. Azt is hozzáteszi, hogy az aszpirin vérhigító hatásának köszönhetően javulhat a vérnyomás és csökken a vérrögképződés esélye.
Ugyanakkor kifejezetten hangsúlyozza dr. Elderbeiky, hogy mindenki különböző és rendkívül fontos, hogy a betegek ne cserélgessenek tippeket egymás között, hanem mindenki megbeszélje az orvosával a bevezetendő változásokat. A fekélyes vagy gyomorvérzés rizikójával élők számára természetesen ellenjavallt az aszpirin szedése és kiemeli a betegei számára, hogy más helyzetekben is szakembernek kell döntenie a megfelelő gyógyszerekről.
A háziorvos maga azonban minden nap szed aszpirint annak ellenére, hogy még nem múlt el 65 éves. Mivel édesapjának először negyvenes éveiben volt szívrohama, ezért ő maga is magasabb kockázattal néz szembe. Amióta azonban szedi az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszert, nem volt anginás panasza vagy mellkastáji szorító érzése.
Meditáció a stressz csökkentésére
Dr. Kelly-Anne Garnier melbourne-i háziorvos számára a meditáció és tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlása kiemelkedő jelentőségű az egészséges életben. "Stresszmodulációs hatása és a stressz hatásainak csökkentésében betöltött szerepe jól ismert - a módszer evidenciákon alapul és bizonyítottan hatékony" - magyarázza.
Dr. Garnier a betegei számára ilyenkor hozzáteszi, hogy a stresszt gyulladáscsökkentő hatásúnak gondoljuk, ami pedig mindannyiunkat rengeteg testi és lelki betegséggel szemben tesz kiszolgáltatottá. A stressz ugyanis számos gyulladásos állapotot tesz még rosszabbá: ilyenek a bőrbetegségek és az autoimmun megbetegedések is. Sőt, még a szívroham és a stroke előfordulásának esélye is megnövekszik a stressz hatására - hangsúlyozza páciensei számára a háziorvos.
Ezen felül az alvási problémákért is felelőssé tehető a stressz, erről pedig nagyon is jól tudjuk, hogy mennyi káros következménnyel járhat. Csakúgy, mint a hosszan tartó feszült időszakok következtében megnövekvő szorongás, depresszió és kiégés.
A meditációt Dr. Garnier szerint igen egyszerű elkezdeni: "a légzés tudatosítása, valamint az önmagunk figyelése, a külső szemlélőként való rátekintés a helyzetünkre és reakcióinkra már igen hasznos gyakorlat. Fontos kiemelni, hogy mindezt magunk felé elfogadó, megengedő attitűddel tegyük - ettől lesz igazán hatásos. De tulajdonképpen nincs olyan, hogy az ember jól vagy rosszul meditál" - magyarázta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Harmadik fél részére nem adjuk ki az e-mail címét!
Felejtek.hu
